Mindig együtt

"CSÖND... Zárt az ablak Csöndre int a titkok titka: két szemed míg az ingaóra bongva, ó rugóra jár, ketyeg hallgató szívünk felett. "
/Pilinszky János/
Volnék a hang, mely őszi ködben
Váratlanul lelkedbe döbben.
Az égő szem, mely a homályból,
Fenyegetően feléd világol.
A szorongás, mely éjjelente
Álmaidban tőrt ver szívedbe.
Volnék a vágyad, buja, bomlott,
Mely pillantást sem hagy nyugodnod.
A végzet volnék, mely a bűnbe
S azon is át a sírig űzne.
S lennék föld röge, habnál lágyabb,
S ölemen lenne örök ágyad.
/Tompa László/
|