Szavak nélkül elmondani,
mit csak érezni lehet.
Bölcsesség nélkül okosnak lenni,
taníts Istenem, hogy lehet?

Könnyek nélkül mosolyogva sírni,
hogy soha észre ne vedd.
Mosoly nélkül őszintén nevetni,
taníts Istenem, hogy lehet?

Érintés nélkül ölelésed érezni,
két  karod, s kezed.
Ölelés nélkül emlékedhez bújni,
taníts Istenem, hogy lehet?

Remény nélkül újra hinni,
ha utolsó cseppje is elveszett.
Álmok nélkül Életet álmodni,
taníts Istenem, hogy lehet?

Fény nélkül látni a ragyogást,
parázs nélkül szítani tüzet.
Tűz nélkül szeretni mást,
taníts Istenem, hogy lehet?

Felejtés nélkül megbocsájtani,
s imáimból törölni neved.
Neved nélkül imádkozni,
taníts Istenem, hogy lehet?

S Nélküled élni az életet,
mondd Istenem, hogy lehet?!

/koma/