Oly biztos voltam… |
|
|
"Ellenállhatatlan szépsége az éjnek…
Mennyi mindent érzek általad!
Szívembe, ha derűs dallam száll,
rám tavaszod rügye is megfakad."
|
Rólad |
|
|
"Minden olyan csendes, olyan álmodó…
Megállt a világ… semmi sem változó…
Az álom is álmodik…
Meséket sző a gondolat…
Csak az én lelkem nem nyugszik…
Míg nem hallom hangodat!"
|
Oly szép ha írsz |
|
|
"Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy más lélek átjöhessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja."
|
Lelkemből lelkedig |
|
|
"Alszom, s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom.
S melléd varázsol egy aranyló szárnyú álom."
/André Marie Chénier/
|
egy álom röppent fel |
|
|
"Hogyan is feledhettem,
Mi oly szép volt szemedben,
Ami jelet hagyott szívemben,
Hogyan is feledhettem,
Hogy együtt voltunk,
Csak ketten!
Ahogy fogtad kezedben,
Elveszett, aprócska lelkem,"
|
Szavak nélkül elmondani... |
|
|
"Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá,
hogyan találjak közösséget vele...
Olyan titokzatos világ a könnyek országa."
/Antoine de Saint-Exupéry/
|
Sok-sok gyertya ég |
|
|
"Csak mert valaki nem úgy szeret téged,
ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy
nem szeret téged szíve minden szeretetével."
/Márquez/
|
Mese a szerelemről |
|
|
"Hitesse el Veled ez a nap is,
mit köréd festett életem hordoz.
Az túlszállott képzeleteden,
s szolgálja mosolyod,
hogy elviselhesd édes titkaid."
/Zelmann Tamara/
|
Egy idő után |
|
|
"Ha tudnám, megkérném a Holdat,
rajzoljon fényt föléd a csillagokkal.
Ha rajtam múlna, új útra terelném
holnapod… bárcsak tudnám,
hogy mindazt, mit szeretnél
ott majd megkapod."
|
Csillagvirágok |
|
|
"Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága...olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét."
|
|