Beszélgessünk...

"gyöngyöznek bensőmben a szavak ám a húson túl most napfogyatkozás potyázik játszik az érzelem komolyan, felnőtt fej nélkül s csak azt tudom, hogy vörös minden pillanat mialatt idegondollak magam mellé az ágyra három nap hátra, és ott vagyok a szobánkban kétmarokra fogjuk, és lecsupaszítjuk a világot csak a szív marad dobbanásnyi otthonul és a csókjaink, melyekben hazavágyunk"
Beszélgessünk, beszélgessünk
Te meg Én
Beszélgessünk nem szegletesen kemény hanem puha
legömbölyített szavakkal.
ahogyan a szerelmesektől tanultuk
alig hallhatóan
ahogy a tölgyfalevelei beszélnek egymással.
Mondj nekem valami szépet
hogy és is mondhassak Neked valami szépet.
A szemeimhez beszélj
a homlokomhoz
egyenesen a szívemhez
Te Nekem
és Én Neked.
Az álom partjairól üzenj
egy újszülött nevetésével
tenger hullámaival
játékos delfinekkel
harangszóval
egy sassal
amint az ég kékjében lebeg.
|