Veled... |
|
|
"Minden vágyam együtt lenni veled, csókolni a szád, nézni a szemed. Szeretnélek úgy, ahogy csak lehet, érted tenném, és mindig csak veled."
|
Álom és valóság ... |
|
|
Álmodunk... de megmerjük e élni legvadabb álmainkat?
|
MESE ARRÓL, KI HOGYAN SZERET... |
|
|
"Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói."
/Alphonse Karr/
|
Tatiosz: A szív törvénye |
|
|
Ne hajolj meg a sors előtt...
|
Magamhoz |
|
|
"Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő cimbalom."
|
Porvers |
|
|
"Megtanítani semmit nem lehet az embernek, csak segíteni, hogy rátaláljon önmagán belül."
/Galileo Galilei/
|
Jóakarat |
|
|
"Ne félj az árnyaktól. Csak azt jelentik, hogy valahol fény van közelben."
|
Ősz volt már akkor is... |
|
|
"Ki adta ágyamba nekem a legnagyobb gyönyört? Lelkem egészét adtam én s ez mindig meggyötört. De egy, kit testem szomjazott, édes igába tört." William Butler Yeats: Utolsó vallomás /részlet/
|
Soha nem volt... |
|
|
"A súlytalan időt, Mint mázsás súlyt cipelem, Szétfoszlott álommá lett Az örök szerelem. Pókhálófonalként fon körül a bánat. A magányom szinte üvölt utánad. Mégis a számban mézzé válik neved, S a csillagok az égre lüktetik fényedet…" Wass Albert: Őszi hangulat(idézet)
|
Nem lehetek veled |
|
|
Ugyan nem lehetek most ott veled,
|
|