Nézem az égnek legszebb csillagát

s megcsókolom a messzeségen át: jó éjszakát!

Ha nem volna a kettőnk lelke - egy,

azt mondanád: szellő suhant a rózsabokron át...

 és sápadt arcod s lehunyt két szemed eléje tartanád.

De mert a kettőnk lelke egy: érzed, hogy csók ez.

Titkos üzenet. Üzenet, csók.

A csillagnéző lelkem szerelmes, vágyó, tikkadt sóhaja.

Sötétben állok.

Köröttem és fölöttem bús vakhomály a kietlen éjszaka.

De éjszakából, süket vakhomályból,

borún, ködön és fellegeken át:

nézem, csak nézem mozdulatlan szemmel,

didergő kínnal, sajgó gyötrelemmel,

s megcsókolom - szemed szép csillagát.

Jó éjszakát...

/Somogyváry Gyula/