Életet adó tavaszi záporban
Hegyi patakok lágy csobogásában
Kék vizű tavak csillogó tükrében
Rügyfakasztó fuvallat érintésében;

Zöldellő füzek hűs árnyékában
Későn éledő gyémánt-csillogásban
Nyári éjszakán a sárga hold fényében
Enyhe hajnalok langyos szellőjében;

A derengő hegyek közt lenyugvó napban
Narancssárga, álmos alkonyatban
Az érett szőlő édes ízében
Vörös fényben fürdő felhők erdejében;

Vakító havasok ragyogásában
Apró, fehér pelyhek táncos mosolyában.
Mindenben, mi létezik, csak téged látlak
S minden szép álomban újra megtalállak.

/Zannon Akkara/