Mindennap

"Mert rózsa sem nyílik oly gyöngéden Mint ajkammal mikor ajkadhoz értem Nem érintés volt ez, megszülető álom Mikor megérint lüktetőn, úgy vágyom"
Mindennap olyan egyformának tűnik
Csak hiányod fájdalma mi nem szűnik
Becsukom szemem, kinyújtom karom
Ölelni gyengéd tested, vágyón akarom
Egymagam vagyok, ma éjszaka ismét
Nem hagyom elveszni szívemnek hitét
Akkor is kitartok, én mindig ott vagyok
Gondolataimmal benned jeleket hagyok
Édesen gyengéd, kicsi szerelmes jeleket
Ugye Te is átérzed, ahogy veled lehetek
Mert hiszem, ha távolból Rád gondolok
A csillagok bűvös erejével veled vagyok
Mert lennie kell, egy ilyen kis varázsnak
Hogy, Terád gondolva hozzád elszálljak
S megérkezve titkon megfogjam a kezed
Ott vagyok én láthatatlan árnyként veled
Ne próbáld kedvesem e csodát megérteni
Csak engedd testedet gyengéden érinteni
Hátad mögé lépek, a nyakadat csókolom
Ajkamnak nyomát, gyengéden otthagyom
Forró vállaid érintését, ujjaimmal vágyom
Megérintem, óh, nekem ez a legszebb álom
Ajkamról csókjaimat, válladon is otthagyom
Érintésedtől elkábulok, tehetetlenül hagyom
Hagyom, hogy átjárja testemet e remegés
Körülöttünk nincsen, csak az elmúlt feledés
Minden mi eddig volt, egymás nélkül elszáll
Magasba az ablakokon át, elosonva felszáll
Nem marad más vissza, csakis a szerelmünk
Izzó tekintettel, csendben egymásnak felelünk
Egymáshoz mostanra már, oly közel kerülünk
Hogy, forró ajkunkra mézédes csókot lehelünk!
|